Juhfark
Közepes termőképességű. Fürtje, bogyói középnagyságúak. A bogyó héja vékony, de tartós. Valószínűleg Magyarországról származó, hengeres, tömött fürtöket nevelő fajta, a belőle készült bor különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik. Nevét a juhfarkra emlékeztető, hosszú hengeres fürtje miatt kapta, melyek teljes érésében is mélyzöldek maradnak. Az e fajtából származó bor illatában a csonthéjas gyümölcsök, dió, mandula, mogyoró illatjegyei találhatóak. A fajtára jellemzőek kemény savai. Jellemző termőhelyei az Etyek-Budai, a Somlói és a Balatoni borvidéken, illetve a Mecsekalján találhatók. Savai határozottak, viszont kizárólag megfelelő érlelés esetén harmonikusak. Az érlelést meghálálja: sokak szerint 2-3 évesen a legkarakteresebb, mások szerint akár 6-8 évesen érheti el a legharmonikusabb állapotát. A borfogyasztók többsége a Juhfarkot tartja a nászéjszakák borának.
Olaszrizling
Bőtermő, fürtje, bogyói kicsik. Bogyóhéja vékony. Későn érik, kissé rothad. Pontos származása a mai napig nem tisztázott, valószínűleg Franciaország déli része. Későn érő, karakteres bort adó fajta, amely csaknem minden hazai borvidékünkön nagy mennyiségben megtalálható. A Balatonfelvidék legelterjedtebb bora diszkrét eleganciájával, a rezedára emlékezteto illatával, keserűmandulás utóízével az étkezés kiváló kiegészítője. Ajánljuk sült húsokhoz, halételekhez, de aperitifként is fogyasztható. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek.
Viszonylag biztonságosan terem, más fajtákhoz képest kevesebb szakértelemmel is jó eredményt lehet elérni vele. Az olaszrizling ismét egyre fontosabb, elismertebb fajtává válik. Ebben jelentős része van a késői szüretek terjedésének, amelynek köszönhetően csodálatos illat és zamatanyagok jelennek meg a borban, s mindehhez egy erős test párosul. Az olaszrizling legfontosabb termőhelye a Balaton-felvidék, Csopaktól Badacsonyig. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát. Ezt nem csak az itt élők mondják, a máshonnan származó borbírálók is így érzik. Nagyon jól követhető, hogy Csopakról elindulva hogyan emelkedett a sav. Tehát Csopakon volt a leglágyabb, Badacsony, Balatonederics felé haladva egyre erősödött, majd a Somlón különösen erős volt. Ez a termőtájból - talajból, éghajlati viszonyokból, mikroklímából - adódó sajátosság. A Nivegy-völgy ebben a sorban valahol középen helyezkedik el.
Rajnai rizling
Termőképessége közepes, fürtje kicsi, bogyói közepesek. Bogyóhéja vékony. Későn érik, rothadékony. Friss, illatos, halványsárga bor, amelyben bámulatos egyensúly van az édeskés és a savanykás ízek között. Németországból, a Rajna mellékéről származó, erős növekedésű szőlőfajta, amelyen kicsi, hengeres, gyakran szabálytalan alakú, tömött fürtök teremnek. A belőle készült bor finom illatú és zamatú, általában kemény, nagy extrakttartalmú, savai azonban finomak. Legfontosabb elterjedési területei az Etyek-Budai borvidék és a Balaton környéke. A Rajnai Rizling számára ideálisak a klimatikus viszonyok, a vulkanikus talajon minden lehetőség adott, hogy a fajtajelleg megjelenjen a palackban. Tagyonhegy déli lejtőin rendkívül jó minőségű bort lehet belőle készíteni. Fűszeres ételekhez ajánlott, sav összetétele miatt. Savai révén nagy érési képességgel rendelkezik.
Ottonel muskotály
Közepes termőképességű, fürtje kicsi, bogyói közepesek. Héja középvastag. Korán érik, nem rothad. A legelterjedtebb muskotályos fajta hazánkban, amely szinte valamennyi borvidékünkön megtalálható. A Muscat Lunelhez hasonlóan zamatos, ízében kevésbé tüzes bort ad. Bora finom illatú és lágy zamatú, kitűnő házasítási alapanyag, de fajtaborként is komoly érdemeket szerzett. Illata intenzíven parfümös (narancsvirág), a közhiedelemmel ellentétben kiváló savakkal bír. Ottonellel nagyon gondosan kell bánni. Már a metszésnél figyelni kell arra, hogy ne legyen túlságosan megterhelve a tőke, mert akkor az illat és zamatanyagok nagyon legyengülhetnek. Nagyon kell ügyelni a szüret helyes megválasztására, majd a kezelésre. Persze megéri a gondosság, mert nagyon finom ital, a szó valódi értelmében élvezeti cikk lesz a végeredmény. A jó Muskotályt elsősorban nem a gasztronómiához társítva kell fogyasztani, hanem önálló italként.
Szürkebarát
Közepes termőképességű. Fürtje, bogyói kicsinyek. Középérésű, kissé rothad. Származását tekintve francia szőlőfajta,amely nagyon tömött, kicsi, hengeres fürtjeiről könnyen felismerhető. Nálunk Szürkebarát néven ismert. Íz és zamatanyagokban gazdag, egyedülállóan telt, harmonikus fehérbort adó fajta. Szépségét, fiatalos lendületét száraz borként élvezhetjük igazán, de édes iskolázásban is rendkívüli tételek születhetnek belole. A legszebb borokat napjainkban a Balaton vidékén készítik e szőlőből. Magas alkohol- és extrakttartalma, csillogóan zöldes-sárgás színe, karakteres illata szárazon mutatja meg igazán e fajta különlegességét, amit az ígéretes évjárat tovább erősít. A vulkanikus karakteres íz és illatvilág, a savak elegáns megjelenése szépen példázza a borvidékben rejlő hatalmas potenciált. Minden benne van, ami egy tartalmas, száraz szürkebarát sajátja lehet. Egészben sült balatoni fogashoz és libamáj mellé kifejezetten ajánljuk. Fogyasztását 10-12 fokra hűtve javasoljuk, a pohárban levegővel érintkezve, egy-két fokot melegedve teljesedik ki igazán.
Apró, tömött fürtu fajta, emiatt könnyen berothad. Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sőt akár rozéra emlékeztető is lehet. Régen ezt hibának tartották, de ma sokan tudatosan "pink" bort készítenek. Ezt a palackokon jelölni szokták.
A Szürkebarát borként nagyon lassan fejlődik, sokkal később, évek múltán mutatja igazán a finomságát. A szőlője több savat tud termelni még az Olaszrizlingnél is. Emiatt megfelelő savak esetén hosszabb érlelést is elbír, akár 10-15 évig is lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik. A bornál nagyon gyors feldolgozást igényel, ezért meghálálja a reduktív technológiát, de a hagyományos hordós érlelés is nagyon jó eredményt ad.
Azok a borászok, akik még emlékeznek a régi ízekre, most is keresik azokat. A megoldás a termésmennyiség visszafogása, a későbbi szüret, a talajhoz való közelebb engedés lehet. A szürkebarát még az olaszrizlingnél is jobban meghálálja a késői szüretet.
Merlot
Közepes termőképességű, fürtje és bogyója közepes nagyságú. Bogyóhéja középvastag, de szívós. Középérésű, nem rothad. Bora általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű, magávalragadó. A vastag, selymes textúrájú, jellegzetes aromájú, száraz bora ritkán közömbös a borfogyasztók között. Meghatározó ízével már ma is sok hívet szerzett magának, de még igen sok lehetőség áll e bor előtt.
Kékfrankos
Bőtermő, fürtje és bogyója közepes. Vastag héjú. Középérésű, nem rothad. Bár napjainkban a korábbi évek tömegtermelése következtében némileg háttérbe szorult ez az ismeretlen eredetű vörös szőlőfajta, könnyő termeszthetősége következtében az ország csaknem minden táján elterjedt. Gyümölcsös illatát, fűszerességét a mainál sokkal jobban ki lehetne aknázni.
Cabenet franc
Termőképessége közepes. Fürtje is, bogyói is kicsinyek. Bogyóhéja vastag. Franciaországból származó szőlőfajta, amely vastag, elegáns, ízgazdag bort ad. Késői érésű fajta, a betegségekre kevéssé hajlamos, ellenáll a lisztharmatnak, a rohadásnak is. A belőle készült bor mélyvörös színű, csersavtartalma jelentős, extraktja nagy. Illatában a piros bogyós gyümölcsök, a fűszeresség a jellemző, hosszú utóíz jellemzi. Testvérével a Sauvignonnal sok közös tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy mindkettő kiemelkedő minoségű bort ad, mely csersavban gazdag. A cabernet franc önállóan is, de más borokkal házasítva is kiváló, legtöbbször sauvignonnal és merlottal keverik, ez a francia cuvée (cabernet franc, sauvignon, merlot).
Mint a legtöbb nagy beltartalmú vörösbort, a franc-t (és a sauvignon-t) is égetett tölgyfahordóban (barrique) érlelik. A fa hatására ? mikrooxidáció révén ? a fiatal, érő borban lévő csersav finomodik, ill. a fa még plusz tannint old a borba. A fahordós érlelés révén különleges aromák, ízek és zamatok kerülnek a vörösborba, a legtöbbször a különböző fűszerek, a dohány és a kellemes füst tűnnek fel. A barrique érlelés azon túl, hogy különleges ízekkel ?öltözteti? fel a bort, annak eltarthatóságát is növeli. A nemes húsokhoz illik ajánlani, már azért is, mert karaktere inkább a fűszeresebb, nehezebb húsételekhez igazodik, másrészt egy nemes ételhez, nemes bor illik.
Bélszínből, hátszínből készült ételekhez, vadételekhez, barnamártással kínált húsételekhez, fűszeres, kemény sajtokhoz ajánlott. Az angolosra sütött marhahúsételekhez a fiatal, csersavdús cabernet-k a legjobbak, ugyanis a friss, éretlen tanninok jobban harmonizálnak a frissen sült, kissé véres ételekkel, mint a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet-k. Azokat inkább a főzéssel, párolással készült ételekhez ajánljuk.